A tartalomból:

A kulturális antropológia döntő fordulatot hozott a cigánykutatások történetében. Az antropológusok azáltal, hogy huzamosabb ideig együtt éltek egy-egy cigány közösséggel és tanulmányaik előterébe a cigányok nézőpontja került, azáltal, hogy a kultúrát a hétköznapi értelemben felfogott kategóriánál tágabban értelmezték, valamint azáltal, hogy elemzéseik során a komparativizmus mellett a holista szemléletet követték, alapvetően új felismerésekkel gazdagították a cigány kultúrákra vonatkozó ismereteinket. És itt nem pusztán arról van szó, hogy például empirikus bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a „cigány” elnevezés esetében egy pluri-etnikus, nem-homogén kategóriával van dolgunk. A kulturális antropológiai megközelítések a cigány kultúrák új konstrukcióit hozták létre, a „cigány” kategóriát új tartalommal töltötték meg, alapjaiban ingatva meg azokat a vélekedéseket, amelyek a cigányokra vonatkozóan a többségi társadalom legtöbb tagjában azt megelőzően éltek. A kulturális antropológiai cigánykutatások történetének minden részletre kiterjedő összefoglalása még várat magára. A jelen kötetet is csak annak tekinthetjük, mint ami ehhez a jövőben megszülető műhöz járul hozzá. Leginkább a 20. század második felében megjelent tanulmányok bemutatására vállalkozik, közülük is kifejezetten a Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon végzett, úttörő kutatások eredményeinek ismertetésére. „Hőseink” között vannak előfutárok is, mint például Wlislocki Henrik vagy Sigismondo Caccini. A könyv által kijelölt időszak főszereplői azonban Philippe Lemaire de Marne, Marie-Paul Dollé, Aparna Rao, Patrick Williams, Bernard Formoso, Alain Reyniers, Leonardo Piasere és Michael Stewart.


Letöltés

Tipp

Az ingyenes feliratkozás menüpontban pár kattintással beállíthatod, hogy az egyes kiadványokhoz, sorozatokhoz tartozó új megjelenésekkor e-mailen automatikusan értesítést kapj.

Prónai Csaba: Fejezetek a kulturális antropológiai cigánykutatások első ötven évének történetéből

Hasonló kiadványok